Pozitív gondolatok gyógyító ereje

Emlékszem, milyen nagy jelentősége volt számomra egy-egy segítő mondatnak. Ezek mind a gyógyulás irányába tereltek. Komoly kapaszkodót jelentettek számomra, megerősítették az önbizalmam, a gyógyulásba vetett hitem. Szükségem is volt rá. A legelesettebb a diagnózis után, műtét előtt, alatt, után, és a kemoterápia idején voltam. Minden biztatás megerősített, tovább vitt az utamon.

A műtét előtt, egy nagyon kedves ismerősöm – aki maga is rákból gyógyult – azt tanácsolta, hogy felejtsem el azokat a mondatokat, amelyek a NEM szót tartalmazzák, és igyekezzek, minden célom és kívánságom pozitívan, jelen időben megfogalmazni. Ahelyett, hogy azt erősíteném magamban: nem vagyok beteg, mondjam inkább: egészséges vagyok. Továbbá: jól sikerül a műtétem. A szervezetem a műtét után könnyen, gyorsan regenerálódik. A felépülésem fájdalommentes. Az immunrendszeres erős. És így tovább.

Azt is javasolta, hogy a vágyaimat rajzoljam le, és ragasszam ki a lakásban jól látható helyekre. Azokat a segítő mondatokat is kiragasztottam, amelyekből további erőt meríthettem. Ezek egyébként még ma is kint vannak. Megerősítésként a lakás számos pontjára angyalkák kerültek. Kerámia, műanyaga, szövet angyalkák vették birtokba a hálószobát, nappalit, konyhát, és igen, még a fürdőszobát is.

Még ma is minden reggel megköszönöm a Teremtőnek az életem, és kérem, hogy vezessen a gyógyulás útján. Kérem, hogy vezessen olyan emberekhez, módszerekhez, információkhoz, amelyek segítenek a gyógyulásban. És figyelek a jelekre: mások beszélgetéséből elcsípett könyvcímre, gyakran „szembejövő” üzenetekre, figyelek arra, hogy nyitott legyek az információkra.

Egy kisebb csapdára azonban a pozitív gondolatokkal kapcsolatban figyelni kell! A gyógyuláshoz elengedhetetlen a pozitív hozzáállás, a gyógyulásba vetett rendíthetetlen hit.
Azonban csupán ez nem elegendő hozzá. Nem elég azt hinnem, hogy egészséges vagyok, és ezzel a rák letudva, tennem is kell magamért! Kezdetben például a fentieket. :-)

Gyakran emlegetem a bejegyzéseimben a Teremtőt, akár Jóistennek, akár az Égieknek nevezem. Az Onkológus Doktornőm mondta, hogy az Onkológián így vagy úgy, de végül mindenki hinni kezd valamiben.