2009. október 7., szerda

Reiki, a gyógyító energia

A Reikiről először a kineziológusomtól, vagy inkább segítő angyalomtól, Mártitól hallottam.
Még a kemó elején jártam, amikor javasolta, csatlakozzam az éppen induló tanfolyamhoz. Mivel akkor teljes figyelmem a kezelésekre irányult, így nem tudtam átadni magam az ott hallottaknak. Az első nap délutáni foglalkozására már nem is mentem vissza, és ha Márti nem beszél rá, hogy másnap menjek el újra, biztosan otthon maradok.

Próbálgattam a tanultakat, de nem éreztem erőt magamban arra, hogy elvégezzem a következő tanfolyamokat. Ez tavasszal történt. Aztán meghívást kaptam a karácsonyi ünnepségre, ahol valaki, akivel együtt kezdtem az 1-es tanfolyamot, presszionált, hogy menjek és csináljam tovább, higgyem el, hasznomra válik. Az ő bíztatása adott erőt és lendületet, hogy a következő évben megtáltosodjam, és elvégezzem a következő három lépcsőfokot.

A változások bennem a harmadik szint után kezdődtek el. Lassan ugyan, de kezdett visszatérni az életenergiám, az életkedvem. Megszűnt a reggeli borongós hangulatom. Újra éreztem magamban a tettvágyat. Valamit hozzátenni a világhoz.

Aztán a tanári szint elvégzése újabb változásokat hozott.
A sok minden együtt, amit próbáltam, a családállítások, az oldások, a sok kutakodás, változtatás, a rengeteg segítség, ami sok forrásból áradt felém meghozták az eredményt. Egyik nap belenéztem a tükörbe, és már nem a kemótól megöregedett, meggyötört arcom nézett vissza rám. Megszűnt a betegségtudatom.

A családállításokon éreztem meg először a szeretet energia áramlását. Azt az érzést, hogy elfogadhatóak, szerethetőek vagyunk. Konkrétabban: elfogadható és szerethető vagyok. Megtapasztalhattam, hogy idegen emberek szeretettel fordulnak felém, és én is ezt a szeretetet éreztem áramolni magamból. De csak a családállítások alkalmával. Különben nem szívesen értem hozzá másokhoz. Idegenkedtem az érzelmeim kimutatásától. Nem voltam az a másokhoz hozzáérő típus, mellesleg a barátnőim sem ilyenek.

A Reiki kezeléseket először a családom kérte. Először egy-egy alkalommal, aztán egyre gyakrabban. Végre elkezdtem használni az energiát magamon és másokon. És megéreztem, hogy már én is tudom áramoltatni a szeretet energiát. Fantasztikus érzés.
Közben egyre többen fordulnak hozzám. Néhány sorstársam is kéri a segítségem. Megtapasztalhattam milyen jó érzés adni.

Ennek a bejegyzésnek különleges apropója van, ugyanis ma megtartottam az első Reiki 1-es tanfolyamom. Örülök, hogy rátaláltam erre a spirituális útra, amely segít, hogy jobban megismerjem magam. Segít rávilágítani a gyengeségeimre, azokra a területekre, ahol fejlődnöm kell. A Reiki energia ugyanis akkor segít, ha használom saját magam és mások javára.
Megadja a fejlődés lehetőségét.  És a fejlődés nagyszerű érzés.

A következő alkalommal a mantrákról, gyógyító mondatokról írok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése