Apropó

Megjelent a történetemről, gyógyulásomról egy cikk a Diéta és Fitnesz magazin decemberi számában.
Gabi, a lap főszerkesztője már biztatott egy ideje, hogy írjam meg a történetem terápiás céllal, de csak most értem meg rá igazán.
Komoly döntés volt számomra, hogy névvel, arccal felvállaljam-e a velem történteket, de rájöttem, nem tehetek mást. Ez vagyok, ebből a betegségből gyógyulok. Úgy érzem a blog írással picit törlesztek is, mivel a betegségem elején kizárólag a férjem olvasott, tájékozódott, én mereven elzárkóztam az információk elől, és csak általa megszűrve voltam képes felfogni és elviselni őket. Az írás segít nekem, és talán másoknak is a gyógyulásban. 
A cikk a készülő könyvem alapján állt össze.

A rettegett vastagbéltükrözés

Sokáig -két évig - azért sem derült fény a betegségemre, mert rettegtem a vastagbéltükrözésről.
Bár nem tudtam igazán miről van szó pontosan, hogyan zajlik a vizsgálat, milyen fájdalmat jelent, mégis félelmetes teherként nehezedett rám. Zavart, hogy szükségem lenne rá, de még sincs bátorságom hozzá.
Aztán, ahogyan egyre rosszabbul lettem, már szinte megváltást jelentett a kilátásba helyezett vizsgálat. A nőgyógyászom biztatott, hogy igenis menjek, járjak az állandó hasfájásom végére, így kerültem a sebész-főorvoshoz, aki végül diagnosztizált.

A tükrözés megint aktuálissá vált számomra. Egészen pontosan ma estem át a szokásos, éves vizsgálaton.
Az első alkalommal, rettenetes állapotban jutottam el a vizsgálatra. Állandóan rázott a hideg, erősen fájt a hasam, hiába kaptam érzéstelenítőt, mégis megviselt a tükrözés. Annyira legyengültem, hogy pár órára befektettek a sebészetre. Nagy fájdalmaim voltak.

A második vizsgálatra az utolsó kemó után négy hónappal került sor. Rettegtem, alig aludtam előtte. Kértem a doktor urat, hogy adjon ismét érzéstelenítőt, de megnyugtatott, nincs rá szükség, mivel rövid és fájdalommentes lesz a vizsgálat. És valóban, így is történt, 15 perc múlva felszabadultan jöttem ki a vizsgálóból. Kellemetlen volt a műszer a beleimben, de a nagy fájdalomérzet nem jelentkezett. A negatív eredmény megnyugtatott.

Most ismét eljött az idő, hogy ellátogassunk a kórházba. Már két nappal a vizsgálat előtt éreztem, hogy fáj a hasam, hőemelkedésem van. Izgultam.
Az érzéstelenít ismét elmaradt, ellenben a nővérke nagyon kedves, segítőkész volt. Az együttérzése, figyelme sokat segített, mert ezúttal nehezebben viseltem a tortúrát, mint az előző alkalommal, teljesen leizzadtam, és nagyon vártam mikor lesz már vége. Istennek hála az eredmény negatív!

A vizsgálat közben hasznát vettem a légzőgyakorlatoknak, próbáltam ellazítani magam, nem akartam a műszer útjában állni azzal, hogy megfeszítem a testem. Így gyorsabb, könnyebb az egész folyamat.

A vastagbéltükrözés előtt pár nappal érdemes már kevesebbet enni. A vizsgálat előtti napon 2 órától kezdődik a hashajtás. Ettől kezdve enni már nem szabad, inni viszont kell, de csakis vizet és üres teát. A vizsgálat előtt két órával már inni sem szabad. Ez egy üres és könnyű állapot. A szőke nő ebben a helyzetben is talál némi örömet: lapos lett a hasam (igaz, csak átmenetileg). Maga a vizsgálat 15-20 perc. A kórház és a doktor úr – ahová járok - kíméletes, emberséges. Nem éreztem kiszolgáltatva és megalázva magam. Egyébként most már ott tartok, hogy egyszerű influenza, vagy más betegség esetén is rögtön a sebész-főorvost hívom. Benne bízom, ez van.

A vastagbéltükrözés számomra már rutin, évente szükségem van rá. Sosem felejtem el a 80 éves nénit, aki a műtétem után a kórházban a lelkemre kötötte, hogy rendszeresen járjak el tükrözésre. A másik állandó és rettegett vizsgálat az életemben a CT, évente két alkalommal. Brrr. Szörnyű, sokkal rosszabb, mint a tükrözés, mégis elfogadtam (belső harcok és komoly küzdelmek árán).
De ez már egy másik történet.

A nap öröme

A hétvégén hallottam egy nagyszerű gondolatot:

Esténként pörgesd át magadban a napod, és írd fel mi okozott örömöt számodra!

Hasznos, mert egyrészt könnyedén rálelek az apró örömökre, összeírom őket, és a sok kicsi sokra megy. Ha ránézek az aznapi listára, segít tudatosítani, hogy mennyi minden jó dolog történt velem.

Másrészt, ha úgy látom, hogy semmi örömteli nem történt, arra motivál, hogy kis örömet lopjak a saját életembe.

Rámosolygok valakire, ő vissza, és ez máris jó érzéssel tölt el. Vagy egy finom forró kávé, egy frissen megjelent magazin, egy nyugodt délután, ráérős séta, kirakat nézegetés, csajos dumálás, új frizura, végigutazni a villamoson és csak nézelődni, telefonbeszélgetés egy kedves rokonnal, kinek mi okoz örömet. 

Még a kemó napokban is lehet valami örömet találni, igaz, jóval egyszerűbb örömöket: meglepően rövid a sor, fájdalom nélkül beszúrta a nővérke az infúziót, süt a nap…

Próbálom felidézni, minek örültem annak idején.

Most annak örülök, hogy egészséges vagyok. Újra vannak céljaim, élvezem az életet, egyszerűen jól érzem magam a bőrömben, kerek a világ.

Ma összeszedtem a nap folyamát mi minden okozott örömet. Hosszú a listám.

Légzőgyakorlatok

Jó néhány könyvet átböngésztem, hogy ismereteket szerezzek a rákról, és a gyógyulás alternatíváiról. Az egyikben (talán Simonton vagy Bernie Siegel könyvében) olvastam valakiről, aki rendszeresen légzőgyakorlatokat végzett. Attól fogva minden reggel gyakoroltam a teljes jógalégzést.

Aztán a felülvizsgáló orvosom említette, hogy végezzek légzőgyakorlatokat. De hogy pontosan milyet…

A szerencsés „véletleneknek” köszönhetően Mártinál, a kineziológusomnál indult pranayama workshop, Indiából meghívott oktatóval. Ott sajátítottam el a pranayama légzéstechnikákat.

De miért is jók a légzőgyakorlatok?
Ennek is utána olvastam:
Szervezetünk egyik legfontosabb méregtelenítő szerve a tüdő.
A helyes légzés hozzájárul a jó emésztéshez, a fokozott oxigén ellátottság pozitívan befolyásolja a vér összetételét és keringését, erősödnek a szívizmok és a tüdő.
Pozitív hatással van a máj, a lép és a hasnyálmirigy működésére is. A hasnyálmirigy jobb működésével a vércukorszint is kiegyensúlyozódik, csökkentve a késői cukorbetegség előfordulását. Testünk teljes anyagcseréjét harmonizálja.
Az egyenletes légzés automatikusan csökkenti a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben, mérsékli a szívverések gyakoriságát és a vérnyomást.
A helyes légzés, hatással van a tudati folyamatokra is, megnyugtatja az idegrendszert, csökkenti vérnyomást. Jobban alszunk tőle, tehermentesíti a szívet, és erősíti a kiválasztó rendszert. Ha elég gyakran és kitartóan végezzük a gyakorlatokat, a helyes légzés idővel testünk tudattalan szokásává válik.

Íme néhány gyakorlat:

Kumbhaka - az életenergia-többletért

A kumbhaka tökéletesen megnyugtatja az idegrendszert, lassítja a szívritmust, és szabályossá teszi a szabálytalan szívműködést.

Így csináld:
1. Orron keresztül lélegezd be a levegőt nyolc ütemre.
2. Tartsd vissza e levegőt, miközben nyolcig számolsz.
3. A kilégzést ugyanúgy végezd, mint a belégzést: nyolc ütemre orron át.
4. Ismételd meg ezt a nyolcütemű légzést háromszor, aztán térj vissza a rendes légzésre három-négy levegővételnyi időre, majd csinálj újra három kumbhakát.

Ha úgy érzed, hogy már megterhelő a légzésvisszatartás időtartama, akkor állj meg annál az ütemnél, amelyet még erőltetés nélkül kibírsz.

Anulom vilom (váltott orrlyukú légzés)

Megtisztítja az energia utakat és szabályozza a test jobb és bal oldala közötti energiaáramlást.


Így csináld:
Helyezd a hüvelykujjad a jobb orrlyukadra, lélegezz be a balon. Majd fogd be a bal orrlyukad a középső- és a gyűrűsujjaddal és lélegezz ki a jobbon. Majd a jobb orrlyukadon lélegezz be, a hüvelykujjaddal szorítsd le a jobb orrlyukad és lélegezz ki a balon.
A gyakorlat közben irányítsd figyelmed a légzésedre.

Hatással van: az ízületekre, fájdalmakra, megfázásra, szívproblémákra, reumára, köszvényre, húgyúti problémákra, nemi szervekre, az arcüregre, a szív artériái megtisztulnak. 3-4 hónapos gyakorlással a szív elzáródásainak 40%-a eltávolítható, a koleszterinszint normalizálódik, a véráramlás szabályossá válik, erősödik a pozitív életszemlélet.

Bhramari (zümmögő légzés)

Így csináld:
Lélegezz mélyen, hüvelykujjaddal zárd be mindkét füled, szemed a középső ujjaddal, gyakorolj nyomást a homlokodra a mutatóujjaddal, tartsd a szád zárva és kilégzés közben hümmögj, ameddig csak bírod.
Gondolj arra, hogy mély, isteni bölcsesség tölti be az elméd. A tisztaság, béke, öröm legyen mindig velem.

Figyeljük meg a gyakorlat közben, hogy milyen hangot ad a légzésünk. A ritmikus, pulzáló hang elsimítja zaklatott érzelmeinket, oldja a szorongást és a félelmet. Kísérletezhetünk különböző hangmagasságokkal, amíg rá nem találunk arra, amit a legkellemesebbnek érzünk.

Hatással van: a mentális feszültségre, stresszre, magas vérnyomásra, alvászavarra, nyugtalanságra.

Néma légzés

Így csináld:
Mindkét orrlyukadon keresztül lélegezve töltsd fel a tüdődet, a kilégzés legyen hangtalan.
Gondolj arra, hogy mindenfajta isteni erő tölti be a tudatodat.

Hatással van: erőd és meditáló képességed nő.

Alapszabályok a gyakorláshoz
• Gyakoroljunk éhgyomorra, vagy evés után 3-4 órával.
• A beleket és a hólyagot ürítsük ki gyakorlás előtt.
• Nyugodt, tiszta és jól szellőztetett helyen gyakoroljunk.
• Ne viseljünk szűk ruházatot.
• A gerinc mindig legyen egyenes .

A paranayama jótékony hatásai:
•    Erősíti az immunrendszert..
•    Javítja az agysejtek működését, aminek hatására az emlékezet, könnyebbé válik a koncentráció és a meditáció.
•    Hozzájárul, hogy a test minden sejtje megfelelő oxigén-és tápanyag ellátásban részesüljön.
•    Az energia szabadon áramolhat a testben, kitisztulnak az energia-csatornák.

Minden reggel 5-10 perc is elég ahhoz, hogy tegyél valamit az egészségedért.
Hajrá!

Immunerősítés

Az immunrendszerem erősítése a gyógyulási és felépülési szakaszban is fontos szerepet játszott.

A kemoterápia és a sugárkezelés egyaránt gyengíti az immunrendszert, ezért is volt fontos, hogy kellőképpen odafigyeljek magamra. Rétegesen öltözködjem, kerüljem azokat a helyeket, ahol sokan vannak (edzőterem például. eljártam időnként, de gyakran elkaptam a vírusos fertőzéseket), szedjem az immunerősítőket, megfelelően táplálkozzam, erősítsem magam mozgással, légző-gyakorlatokkal, meditációkkal és az önszuggesztiós gyakorlatokkal.

Természetesen erre most is nagyon oda kell figyelnem (a H1N1-ről már nem is beszélve).

Néhány tipp, mivel erősítem természetes módon az immunrendszerem:

Fűszeres teakeverék: a teáskannába mehet néhány karika friss gyömbér, pár szem szegfűszeg, kardamom, egy rúd fahéj. Leforrázom, állni hagyom, majd kevés mézzel iszogatom. Nagyon finom, ezen kívül pedig méregteleníti a májat, vírusölő és antioxidáns hatású.

Amikor otthon vagyok folyamatosan citromolajat párologtatok, gyakran néhány csepp narancsolajat is csepegtetek hozzá. Kellemes illatú, otthonossá teszi a lakás, és fertőtleníti a levegőt.

A megunhatatlan cékla-sárgarépa-alma reszelék: lereszelem a céklát, sárgarépát, almát, feldarabolok egy narancsot, ezeket összekeverem, majd rálocsolok egy kevés lenmagolajat, és napraforgóolajat. A hidegen sajtolt olajak jótékony hatással bírnak, erről később írok bővebben.

A cékla a téli hónapokban az egyik legfontosabb vitaminforrás. Sok káliumot tartalmaz, ami hozzájárul az izmok és az állóképesség növeléséhez, gazdag még kalciumban, foszforban, vasban, nátriumban, kénben, valamint az antioxidáns tulajdonságú A-, B- és C-vitaminokban. Fogyasztásával elkerülhető, hogy a táplálék, toxikus anyagok hosszas időt töltsenek a gyomorbélcsatornában. Meggyorsítja a mérgek és a salakanyagok eltávolítását.

A sárgarépa kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot,  A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat tartalmaz. A legtöbb benne az A vitamin elő vitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában, fogyasztjuk. Ezért is jó leönteni az egészet hidegen sajtolt olajjal (ez lehet dióolaj, kukoricacsíra olaj, lenmag, tökmag, ízlés szerint.)

Az alma kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, A vitamint, B komplex vitaminokat, kevés C vitamint tartalmaz. A B vitaminok rendkívül jó hatással vannak az emésztésre, serkentik a táplálék felszívódását. A benne levő ásványoknak köszönhetően gyógyítólag hat az emésztőrendszerre hatnak.

A narancs tele van antioxidánssal, a benne előforduló C és A vitaminok segítségével elkerülhetjük a megfázást.

A lenmagolaj gazdag A, B, C, D és E vitaminban. Az ásványok közül nagymennyiségben van benne például kálium, foszfor, magnézium, kalcium, kén, vas, cink, nátrium.

Ezen kívül légző-gyakorlatokat végzek, iszom az onkológus doktornőm által ajánlott immunerősítőt, és szedem a C vitamint, valamint használom a Reiki energiát.

A légző-gyakorlatokról, lenmagolajról később írok bővebben.

Életmódváltás

Első blikkre riasztónak tűnik lemondani a hagyományos, megszokott ételekről. Hol van már asztalomról a rántott hús, rakott krumpli, a vajas sütemények, a Daubner híres 5 ízű parfé tortája, a túrós rétes, fagylalt és legnagyobb szívfájdalmam, a tejhabos kapucsínó.

Talán ezért is telt egy évembe, mire rájöttem mit jelent az oly sokat hangoztatott életmódváltás, és felfogtam miért is annyira fontos. Nehezen tudtam elrugaszkodni attól az ízvilágtól, amit 30 éven át megszoktam.

Az új alapanyagokkal barátságom, nem volt teljesen zökkenőmentes. Ennek oka az is, hogy konyhatudományom alap receptekre korlátozódik, és kreativitásomat nem hozzák lázba a keresztbe-kasul variálható alapanyagok.

A reformételek irodalma bőséges, azonban a laktóz és glutén érzékenység tovább szűkítette lehetőségeim körét. A reform receptekkel sem boldogultam, mert szinte mindegyik tartalmazott számomra tiltólistás összetevőket. Némi segítséggel jöttem rá, hogy a tejet, tejszínt pótolhatom rizstejjel, szójatejjel, kókusztejjel és növényi alapú tejszínnel. A glutén tartalmú tészták helyett választhatók kukorica és rizslisztes termékeket.
Tudomásul kell ugyan venni, hogy az így elkészített ételek íze sosem lesz olyan, mint a hagyományos verzióban, viszont egy ismeretlen ízvilág vár felfedezésre. Mert a variációk száma bőséges. És ha mérlegre kell tenni az életben maradást és a hagyományos ízeket, ugyan melyikről könnyebb lemondani?

Alapanyagok tekintetében végül megváltozott a konyhaszekrényem tartalma.
Egy normál háztartásból legfeljebb gyümölcsöt, zöldséget ehetek, vizet ihatok. A sót igyekszem mértékkel használni, és akkor is a Himalája sót választom. Fűszerekből legszívesebben zöldfűszereket használok, de ha éppen nincs kéznél más, beérem a zacskós változatokkal.
Legtöbbször extra szűz olivaolajat használok sütéshez-főzéshez, és salátákra. Forró olajban ritkán sütök bármit is, de ha rászánom magam, csak mogyoróolajban sütök. Úgy tudom, ez az egyetlen olaj, amelyben hevítésre nem keletkeznek káros anyagok. Az elkészült ételekre, salátákba hidegen sajtolt lenmagolajat, vagy tökmagolajat, vagy dióolajat öntök. Nagyrészt zöldségeket és gyümölcsöket eszem, mindig igyekszem az évszaknak megfelelőt választani.
Törekszem rá, hogy az ételem viszonylag kevés alapanyagból álljon. A levesek, főzelékek készítésénél elhagytam a hagyma dinsztelését és a rántást. A főzelékeket krumplival sűrítem be, amit az alapanyagokkal együtt főzök meg, majd turmixgépben pépesítem.
Figyelek arra, ne főzzek túl semmit, inkább minden roppanós legyen. A tésztafőző edényemben nagyrészt zöldségeket párolok. A salátákat különböző csírákkal (brokkoli, hagyma, újhagyma, retek, zsázsa, bab, vegyescsíra) teszem ízletesebbé. Gyakran tépek bele bazsalikomot, medvehagymát, sóskát, spenótot, rukkolát, szórok hozzá pirított fenyőmagot, reszelek bele sárgarépát, céklát, almát. Mindig mást, így nem válik egyhangúvá.

A mennyiségekről csak annyit, hogy felháborítóan kevés elég a jóllakottsághoz.
Megtanultam, hogy nem kell mindenről lemondani. Bár a húst nagyrészt mellőzöm, időnként mégis eszem csirkét vagy pulykát. Ezekből is lehet, mondjuk brassóit vagy cigánypecseny-szerűséget készíteni. Rakott krumpli helyett készíthető rakottas szinte bármelyik zöldségből növényi tejszínnel és szójával.

A desszertről sem kell lemondani, csupán el kell rugaszkodni a megszokott receptektől. Az egyik legnagyobb sikerélményem például a máglyarakás elkészítése volt, de az almás palacsinta, vagy az egyszerű teasütemény is fantasztikusan finom tud lenni.

Talán azt már mondanom sem kell, hogy minden falatot jó alaposan meg kell rágni, így az emésztés már a szájban megkezdődhet. Mivel hajlamos vagyok a gyors evésre, volt idő,a mikor számoltam, hogy legalább 35-ször megrágjak egy-egy falatot. És bármilyen furcsán is hangzik a gyümölcs- és zöldségleveket ajánlott egy kevés hidegen sajtolt olajjal meglocsolni, és kortyonként a nyállal jól elvegyíteni.

Igyekszem szem előtt tartani, amit Oláh Andornál olvastam, miszerint a rákdiéta során a delikvens fogyasszon 30%-kal kevesebb ételt, mint azt alapjáraton tette. Ez nem mindig sikerül, de törekszem rá. Illetve a desszertekkel csínján kell bánni. Nekem ez az egyik legnagyobb kihívás, ha a kávét nem említem.

Diéta vagy életmódváltás

A diéták koránt sem szokatlanok számomra.
Mielőtt diagnosztizáltak már végig csináltam két candida diétát. Aki ismeri, tudja: az ám az igazi aszkétizmus. Se gyümölcs, se tej, se cukor, és még sorolhatnám…
Aztán, ahogyan egyre rosszabb állapotba kerültem fokozatosan kezdtem leállni bizonyos élelmiszerekről, mivel azt gyanítottam, hogy a tüneteimet ételallergia okozza. Kiiktattam a tejet, tejtermékeket, a lisztes ételeket, cukrot. Végül már csak főtt krumplin éltem. 

A következő diétámat a vastagbéllel műtöttek táplálkozási korlátai jelentették. Az operáció után hat hétig ezt a speciális diétát tartottam, miszerint többek között kerülnöm kellett a tejet, tejtermékeket, az apró magvas gyümölcsöket, a kifőtt tésztát, süteményeket, a szárazhüvelyes ételeket. Fűszerek közül az erős, csípős fűszereket nem fogyaszthattam, mint a feketebors, mustár, torma, csípős fűszerpaprika, fokhagyma, vöröshagyma. Nem ehettem nyers gyümölcsöt, zöldséget. Levest, főzeléket, kevés húst, főtt krumplit ettem.
Kiderült, hogy glutén és laktóz érzékeny vagyok, így újabb korlát épült az életembe.

Ahogyan elkezdtem a rákdiétát, az étrendem még szigorúbbá vált. Jó néhány hónapon keresztül csupán néhány zöldséget, gyümölcsöt, kevés csirkét, pulykát, halat ehettem.

Zöldségek közül a k betűvel kezdődőeket, mint karalábé, káposzta, kelbimbó, karfiol, kukorica, puffasztó hatásuk miatt kerülnöm kellett. Ezen kívül a paradicsomot, paprikát, cukkinit, padlizsánt szigorúan csak a héja nélkül fogyaszthattam, a bélműtét miatt. Primőr árut, mint a saláta, uborka, retek nem ehettem. A tejtermékekről teljesen le kellett mondanom, ide értve mindent még a tehéntejes joghurtot, vajat, és a kecske- és juhsajtokat is. Májkrém, felvágottak, félkész ételek, konzervek, savanyított ételek, mustár, ketchup, ecet szintén a tiltott ételek listáját gyarapították. Az ételek elkészítését tekintve elsőbbséget élveztek a párolt zöldségek, főzelékek, a nagyon kevés olajjal készült ételek, a hal, és a hús szintén párolva. A klasszikus, olajban sült ételek (sült krumpli, rántott hús, rántott zöldség) tiltólistára kerültek, mivel az olaj forrósítása közben karcinogén anyagok keletkeznek, amelyek rákkeltő hatásúak. Figyelnem kellett arra is, hogy az ételek sem túl forróak, sem túl hidegek ne legyenek. A cukrot minden formájában kerülnöm kellett, így tehát a barnacukrot, gyümölcscukrot, nádcukrot, mézet, juharszirupot, lekvárt szintén. Éppen ezért gyümölcsöt is csak korlátozott mennyiségben fogyaszthattam, először naponta csak almát, héja nélkül lereszelve, majd fokozatosan egy-egy narancsot, kétnaponta egy banánt. Aszalt gyümölcsöket sem ehettem. Glutén érzékenységem miatt tiltólistásak a lisztes ételek, ezeket gluténmentes változattal helyettesítettem. Glutént tartalmazhatnak a felvágottak és májkrémek is, bár ezeket amúgy sem fogyaszthattam. Nassolás és rágózás teljesen kizárva. Inni csak oxigénnel dúsított vizet, alacsony ásványi anyag tartalmú ásványvizet, és gyógyteát ittam, ami később kiegészült az egyfajta lúgosító itallal. Élvezeti cikkek, mint a kávé, tea, savasító hatásuk miatt tiltólistán voltak. A következő gyógytea keveréket ittam: feketeribizli-levél, palástfű, pásztortáska, libapimpó, körömvirág. 1 evőkanálnyi mindegyikből 1 liter vízhez, ebből a keverékből naponta 2 litert kellett innom.

A természetgyógyász doktornőmmel havonta egy alkalommal találkoztunk. Minden egyes alkalomra hosszú listával mentem, hogy ehetek-e már ezt vagy azt. Legjobban a cigánypecsenye és a kapucsínó hiányzott.

A kemoterápia kezdetén, az első 5 alkalommal émelygéssel, enyhe hányingerrel küszködtem, nehezen viseltem a szagokat, különösen a húsos ételek és a szemét szagát. Sajnos hamar megutáltam azokat az ételeket, amelyeket ebben az első időszakban ettem (rizseshús, zöldbab főzelék, paradicsomleves, krumplis tészta, spenót, sült csirke, krumplifőzelék). A kemó napokban a nyers zöldségeket és a gyümölcsöket kívántam: sárgarépát, céklát, almát, narancsot.

Alig vártam, hogy újra én is normálisan ehessek mindent, mint régen. Külön kihívást jelentettek a vendégeskedések, ünnepek (oda a mákos bejgli, mákos guba, pogácsa, vadas, a szülinapi torta, hogy csak néhány hiányzó finomságot említsek).

Küzdöttem, küzdöttem a diétával, amikor Marika (a természetgyógyász doktornőm) látva elkeseredett harcomat, felvilágosított, hogy ez nem egy diéta, ami ideig-óráig tart, hanem egy újfajta életmód. Minőségi ételeket egyek, többször keveset. És higgyem el nagyon kevés is elég a szervezetnek.

Ahogy a kemó véget ért, ezt rögtön meg is tapasztalhattam. A szervezetemnek felháborítóan kevés étel is elég. Elkezdtem hízni, így a súlyommal is küzdhettem. Több,  mint egy év kellett hozzá, mire végre felfogtam, hogy muszáj életmódot váltanom.

Ennek az új életmódnak az alapvetéseit, küzdelmeit a következő bejegyzésben leírom.